TV Doki

Amikor E.T. hódítani jön – támadnak az idegenek

2021. február 19. - TV Doki

Pillanatok alatt megsemmisülő nagyvárosok, gigászi űrhajók, hősies küzdelem, önfeláldozás, remek színészek és elképesztő látvány – ezt mind sikerült összehozni A függetlenség napja című filmben, ami hatalmas kasszasiker lett és időről-időre újra feltűnik a magyar csatornák kínálatában is. Most vasárnap este a TV2-n szoríthatunk az idegenek ellen küzdő hősökért, a mostani bejegyzésben pedig összegyűjtöttem öt másik alkotást, amit szintén érdemes megnézni, ha valakinek bejönnek az űrlények inváziójáról szóló filmek. Vigyázat, spoilerekből nem lesz hiány!

5. Csatahajó

csatahajo.jpgKép forrása: isabelle-smith33.web.app

Igencsak különösnek tartottam, amikor arról érkezett hír, hogy egy ma már klasszikusnak számító, igen egyszerű játékból nagyköltségvetésű hollywoodi film készül. Az még jobban meglepett, hogy a sztori ráadásul nem ragad le az egyes nemzetek közötti konfliktusoknál, hanem bolygóközi szintre emeli a küzdelmet, és űrjárművek csapnak össze csatahajókkal. A Csatahajó című filmről van szó, ami 2012-ben került a mozikba és a Hasbro 1980-as játékán alapszik. A játékban annyi a feladat, hogy vaktában lövöldözve eltaláljuk az ellenfél „csatahajóit”, majd ha ez sikerült, akkor már átgondoltabban haladva, el is süllyesszük azokat. Jon és Erich Hoebert forgatókönyvírók szabad kezet kaptak az írásnál és sikerült is eléggé elszakadniuk a játéktól.

A filmben lényegében az emberiség meghívására földönkívüliek érkeznek bolygónkra, ám az óceánban landoló idegenek egyáltalán nem barátságos szándékúak, hanem az erőforrásainkat akarják. A hídfő kiépítését követően üzenetet küldenének Hawaii-ról, hogy jöhetnek a többiek – tervüket pedig az amerikai haditengerészet néhány jelenlegi és egykori tagja akadályozhatja csak meg. Az alapötletet egyébként meglepően érdekesnek találtam, sajnos a forgatókönyvírók később már nem fáradtak azzal, hogy igazán eredetit alkossanak, így kaptunk egy öntörvényű, lázadószellemű, de nagyon bátor és határozott főhőst, a szabálykövető és a küzdelemben meglehetősen korán elbukó testvért, néhány vagány tengerészt és különösebb fordulatok nélküli cselekményt.

Nem tudom, mások hogy voltak vele, nekem egészen bejött, ahogy becsempészték az eredeti játék koncepcióját a filmbe, amikor egymásra vadászott egy romboló és az űrlények hajója. A film stábja komoly támogatást kapott az amerikai haditengerészettől, forgathattak például a világ legnagyobb tengerészeti hadgyakorlatán, a RIMPAC-en 2010-ben, ebből egyébként elég látványos bevágások készültek. Az egyik főszereplő pedig egy második világháborús veterán, a USS Missouri, amin szintén forgattak és amit egykori tengerészekkel közösen bevetettek, hogy végzetes csapást mérjenek az idegenek terveire. Szerintem nagyon látványos filmről van szó, én ezért meg is bocsátom, hogy a színészi játékról nem igazán érdemes beszélni – pedig Liam Neeson is ott van a szereplők között, illetve ebben a filmben debütált Rihanna színésznőként -, és akit érdekelnek az űrlényinváziós történetek, az bátran kezdje el nézni. A film becslések szerint 220 millió dolláros büdzsével készült és 303 milliót hozott.

4. A Föld inváziója - Csata: Los Angeles

a-fo_ld-inva_zio_ja-csata-los-angeles1.jpgKép forrása: filmnews.hu

Szerintem méltatlanul keveset foglalkoztak ezzel a filmmel, pedig a maga kategóriájában a jobban sikerült alkotások közé tartozik. A kritikusok azonban többnyire negatívan nyilatkoztak róla, és a mozipénztárakban sem hozott átütő sikert, 100 millió dollár körüli költségvetés mellett közel 212 millió dollárt hozott. A történet persze rendkívül egyszerű, jönnek az idegenek, akik a Föld erőforrásaira pályáznak, a harc globális szinten folyik, a filmben pedig az amerikai haditengerészet egyik alakulatát követhetjük küldetése során Los Angeles-ben.

A filmben a lényeg nem a pusztítás, vagy az idegen technológia bemutatása, hanem azt követhetjük, ahogy profi katonák végrehajtanak egy küldetést. Simán lehetett volna hasonló sztorival egy második világháborús film is, vagy az emberiség utóbbi száz évének történelméből bármelyik másik konfliktus, amikor már kisebb egységek hajtottak végre különleges küldetéseket. Az akciót néha testközelből követhetjük, és kiderül, hogy nem csak a forgalmi dugóban jelent szinte lehetetlen küldetést Los Angeles-ben közlekedni, de az idegenek is alaposan megnehezíthetik néhány kilométer megtételét.

A film ötvözi az inváziós és városi harcos történeteket, a harcjelenetek jól kidolgozottak, maga a sztori nem a legerősebb és helyenként a forgatókönyv is botlik, de ettől függetlenül majdnem két órára jó szórakozást jelenthet.

3. Tűzgyűrű

tuzgyuru.jpgKép forrása: hu.ign.com

Nem számít klasszikus űrlényinváziós mozinak ez a film, hiszen a történet szerint az óceán mélyén lévő törésen át egy másik dimenzióból érkeznek a támadók, ugyanakkor a végső céljuk mégiscsak az, hogy elfoglalják a Földet. Az óriási szörnyek – kaidzsúk – támadása izgalmas téma és ebben a sztoriban a védekezés is különleges: hozzájuk mérhető óriási harcirobotokat vet be ellenük az emberiség. A jaegerek – a filmben így nevezik az óriásrobotokat – irányításához két ember kell, akik speciális módon, az agyuk összekapcsolásával – ezt hívják driftelésnek - vezetik a robotokat.

A Tűzgyűrű 2013-ban került a mozikba és tipikusan az a film, amit először szélesvásznon, rendes hangrendszerrel érdemes megnézni, hiszen nem nagyon szól másról, mint a Földre támadó szörnyek által véghezvitt pusztításról és a robotokkal vívott harcukról. Nyilván igyekeztek némi sztorit is alkotni a készítők, de bevallom, az különösebben nem fogott meg. A gigászok összecsapásai sokkal inkább, azonban mivel pont ez a film lényege, ebben az esetben volt némi hiányérzetem – többször is elnagyoltak a jelenetek, vagy éppen sötétben játszódnak és alig lehet kivenni, hogy mi történik. Pedig amikor ezt a filmet készítették már bőven rendelkezésre állt a technológia és a számítási kapacitás, hogy látványos CGI összecsapásoknak lehessünk szemtanúi.  

Tetszett, hogy az óriásrobotok nem egyformák, egyedi képességeik vannak, ahogyan kaidzsúból is nagyon sokféle van. A színészek közül egyértelműen kiemelkedik Idris Elba, és szerintem az egyik tudóst alakító Charile Day-nek is sikerült kihoznia a maximumot a karakteréből. A Tűzgyűrű közel 200 millió dolláros költségvetéssel készült és 411 millió dollárt hozott, vagyis ha nem is volt átütő kasszasiker, de akadt stúdió, ami ezt elegendőnek találta ahhoz, hogy egy második részt is készítsenek belőle. A Tűzgyűrű: Lázadás 2018-ban került mozikba és ha lehet, még inkább a zúzás, a szörnyek és robotok közötti küzdelem került a középpontba, még ha egy viszonylag komoly csavart bele is írtak a történetbe. 

2. Világok harca

vilagokharca.jpgKép forrása: sg.hu

G. Wells klasszikus regénye alapján készült ez a 2005-ös film, a rendezői székben Steven Spielberggel, a főszerepben Tom Cruise-zal, a speciális effektusokért pedig az akkor már komoly hírnevet szerzett Industrial Light & Magic felelt. Vagyis adott volt egy jó történet, a remek alkotógárda – valahogy mégis hiányérzetem van a filmmel kapcsolatban, és messze nem hozták ki belőle azt, amit lehetett volna. Jó kritikákat kapott és a közönség is szerette, a 132 millió dolláros büdzsé mellett majdnem 604 millió dollárt hozott, ezzel abban az évben a negyedik legjobb eredményt érte el – érdekességként, az első a Harry Potter és a Tűz Serlege lett, a második a Star Wars III – A Szithek bosszúja, míg a harmadik a Narnia krónikái.

Bár természetesen a Világok harcában is vannak összecsapások az emberek és a hódító űrlények között, illetve láthatjuk és érzékelhetjük, hogy mekkora technológiai fölényben vannak a támadók, sokkal nagyobb a hangsúly azon, hogyan igyekeznek túlélni az egyszerű emberek egy ilyen helyzetben. A főszereplő, Ray Ferrier végig esélytelennek tűnő küzdelmet vív elsősorban azért, hogy gyermekeit megóvja. A film egyébként időnként egészen mesterien építi fel a feszültséget, például amikor elkezdődik az invázió, vagy amikor a sötét pincében rejtőző főhősök veszélybe kerülnek, de ez egy Spielberg szintű rendezőtől el is várható.

Tom Cruise hiteles a szerepben és bár időnként joggal érezhetjük úgy, hogy túlzásba esik, úgy gondolom, nagy szerepe volt abban, hogy ennyire sikeres lett a feldolgozás. Érdemes még megemlíteni Dakota Fanninget, aki Ray kislányát alakítja, és fiatal kora ellenére – alig múlt 11, amikor befejezték a forgatást – az egyik legjobb színészi teljesítményt nyújtotta ebben az alkotásban. Űrlényinvázió témában megkerülhetetlen és kihagyhatatlan ez a film.

1. A függetlenség napja

fu_ggetlense_gnapja.jpgKép forrása: supernaturalmovies.blog.hu

Minden benne van ebben az alkotásban, amit az ember egy „idegenek inváziója” témájú filmtől várhat és bár majdnem két és fél órás, lényegében nincs benne üresjárat, egy-két jelenet van, amikor egy kicsit visszavesz a tempóból és az emberi sorsok kerülnek középpontba, azután pedig még jobban felpörögnek a történések. A rendező Roland Emmerich, a főszerepekben pedig Will Smith-t, Bill Pullmant és Jeff Goldblumot láthatjuk, és nem is kell csalódnunk a szereposztásban.

A sztori egyébként nem képvisel nagy újdonságot, hiszen egy óriási anyahajóval megérkeznek az idegenek, majd kisebb, de így is észbontóan nagy hajóikkal a világ nagyvárosai fölé szállnak. Némi várakozás után pedig indul a pusztítás és máris elérkeztünk a film egyik legnagyobb erősségéhez. Ez pedig nem más, mint a látvány, amiért az 1996-ban bemutatott A függetlenség napja 1997-ben elnyerte a legjobb vizuális effektusokért járó díjat. Úgy még nem semmisültek meg nagyvárosok a filmvásznon, ahogy ebben az alkotásban, de látványosak a vadászgépek és az idegenek kisebb járművei közötti légicsaták is.

A produkció mai szemmel meglehetősen olcsó volt, hiszen 75 millió dollárból készült, és igazi kasszasikernek bizonyult, hiszen 817 millió dollárt hozott. Ez egyébként 1996-ban a legtöbb volt, amit mozifilm hozott, és addig mindössze egyetlen film, a Jurassic Park termelt nagyobb bevételt a jegypénztárakban. Ha a Világok harcáról azt írtam, hogy kihagyhatatlan, ez még inkább, úgyhogy aki teheti, vasárnap este szerezzen magának pár kellemes órát a megnézésével! 

A bejegyzés trackback címe:

https://tvdoki.blog.hu/api/trackback/id/tr7016431458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Che21 2021.02.19. 18:15:31

Mindegyik tipikus jenki-pátoszos hálivúdi fos.

Denise Hogyisdugják 2021.02.19. 19:09:25

hát a világok harca finoman szólva is nagyon gyengusz lett. simán jobb:
- támad a mars!
- galaxis útikalauz stopposoknak (bár itt az invázió/pusztítás csak a szükséges rossz)
- feledés (ha már a tom cruise-nak mindenképpen listára kell kerülnie)
- a holnap határa (ez a tommy gyerek úgy látszik, szinte megkerülhetetlen)

Buchhalter 2021.02.19. 19:13:17

Ezek a filmek már nekem gagyik az Expanse sorozat után. A Függetlenség napja is rém egyszerű sztori. A két bittes átlag amerikaiaknak készült.

zaltan 2021.02.19. 20:34:50

17 évesen láttam a Függetlenség napját. Emlékszem, hatalmas volt a várakozás.
Nekem annyi idős fejjel is bárgyúnak tűnt a sztori. Azért biztos ami biztos kétszer néztük meg a moziba, mert a látvány tényleg ott volt.

arthurthedent 2021.02.19. 20:56:56

Ezek elég gázak, nagyon gagyik. Ha már ilyesmit akar nézni az ember, akkor ott a Skyline. Az első része elég jó, a második talán még jobb, a harmadik sajnos gyenge. De nem olyan gyenge mint a legtöbb ebben a listában.

arthurthedent 2021.02.19. 20:58:44

Az edge of tomorrow is jobb ezeknél.

Benyák Zoltán · https://www.facebook.com/Beny%C3%A1k-Zolt%C3%A1n-%C3%ADr%C3%B3-oldala-392693124194710/ 2021.02.20. 06:35:09

A Battle: Los Angelest én nem tudnám a jobban sikerült alkotások közt emlegetni. Sőt, alkotásként sem. Mondjuk megalkotta a síró-hányó görcs fogalmát. Arra gondoltam a moziban, hogy ha már Los Angelesnél támadnak az UFI-k, miért nem a stúdiót cseszték szét? Hátha az ötödik percben végetér ez a moslék.

eßemfaßom meg áll 2021.02.20. 07:28:17

A zs kategória támadását láthattuk.

@arthurthedent: ezeknél kb bármi jobb, az EoT, viszont sokkal jobb :)

arthurthedent 2021.02.20. 08:10:34

@Benyák Zoltán: +1

A Battle: Los Angeles egy tipikus példája a nem-sci-finek. Nem sci-fi író írta, nem érdekelte őket a sci-fi, fogalmuk sincs mi az a sci-fi. Csináltak egy lövöldözős mászkálós gagyit és a cgi-vel nem második világháborús repülőket meg tankokat raktak bele, hanem idegeneket.

Pár év vagy évtized múlva ezek majd úgy készülnek, hogy fognak egy régi háborús filmet és ráhúznak egy "idegen lények támadása" skint. Mások meg szamuráj vagy viking skint tolnak rá és úgy nézik.

Tele van ezekkel a világ, sci-fi skines zombimászkálós, sci-fi skines szerelmes film, sci-fi skines vígjáték, sci-fi filmes "jaj, meg kell védenem a családomat" film. Már az előzetest sem tudom pörgetés nélkül végignézni. :(

Dan da Man 2021.02.20. 10:31:29

@Che21: Örülünk, hogy az orákulum is beköszönt, és egy Tarr Béla meg a Lovasíjász között megosztotta magvas, kompetens véleményét. Jó, hogy jöttél, még jobb, hogy el is mentél.

A posztot illetően: sorozatokról is lehetne ilyet.

Control. 2021.02.20. 13:54:09

A Csatahajó egy méltatlanul alábecsült film szerintem. Az IMDb-n csak 58% -os, pedig sokkal jobb annál. A világok harca is kiemelkedő.

Hiányolok két filmet a felsorolásból: Edge of Tomorrow (A holnap határa) és az Oblivion (2013) Mindkettő Tom Cruise film. Úgy tűnik kicsit ráállt az ilyen típusú filmekre. De ezek tényleg jók szerintem.

csakférfi 2021.02.20. 16:09:13

Olvasva a posztot ës a kommenteket...... Nekem a Végjàték film az etalon. Moràlis és erkölcsi dilemma. Kiirthatunk-e egy fájt?
"győzni, de nem mindegy hogyan"
Amúgy egyetértek a "két ütés" amerikai fogyasztó jellemzésëvel.
:)

Pierr Kardán 2021.02.20. 16:11:43

Legjobban az Edge of Tomorrow hiányzik a listáról (természetesen a War oh the Worlds helyett, mert abban nem sok látványos elem van) és szerintem a Battle: Los Angeles helyett is jobb választás a Suicide Squad, bár látványosnak a Battle: Los Angeles is elég látványos, szóval ez inkább döntetlen...

Pierr Kardán 2021.02.20. 16:19:22

@Jericho_: Hááát, nem tudom...

Sokáig tévedésben voltam, mert azt hittem, hogy az American Warship c. film ez a nagy hype, mondom, hogy ez elég vacak film. Aztán jöttem rá, hogy az American Warship csak az Asylumos utánzata a nagy filmnek, a Battleshipnek. Na, mondom nézzük meg az eredetit.

Aztán meg csak néztem ki a fejemből, mert szerintem az Asylumos utánzat nem volt rosszabb volt, mint az eredeti :-))

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.02.20. 18:23:14

"A Csatahajó című filmről van szó, ami 2012-ben került a mozikba és a Hasbro 1980-as játékán alapszik."

Ha jól sejtem, a Torpedó néven is ismert játékról van szó, amit már a hetvenes években is játszottunk kockás papíron. :-)

eßemfaßom meg áll 2021.02.20. 18:33:17

@csakférfi: a ránk támadó és minket kiirtani akaró faj kiirtásában nincs semmi dilemma. A film egyébként jó közepes, a könyv egy nagyságrenddel jobb.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.02.20. 18:36:38

"A Tűzgyűrű közel 200 millió dolláros költségvetéssel készült és 411 millió dollárt hozott, vagyis ha nem is volt átütő kasszasiker"

Szerintem ha cirka 211 millió dollár landol a bugyellárisban, azt igenis merhetjük kasszasikernek nevezni. Tudom, a filmesek és a szakértők mindig szeretnék a költség többszörösét látni bevételként, de amióta a költség fele gyártás, fele marketing, ez nehezebben teljesülhet. Ha 20 milliós költséggel termelnének 200 millió nyereséget, akkor mindenki fantasztikus kasszasikerről áradozna, pedig a nyereség ugyanannyi. Ezek a filmek anyagilag kimondottan sikeresek, pedig, @Che21: múlhatatlan szavait idézve, "Mindegyik tipikus jenki-pátoszos hálivúdi fos."

eßemfaßom meg áll 2021.02.20. 20:24:13

@Androsz: kb a költségvetés duplájától nem számít netto bukásnak egy film, eleve a bevételnek csak egy része megy a gyártó zsebébe, a marketinköltség nincs benne a költségvetésben, szóval a 200ra 411 az épphogy a nem bukás kategória.

csakférfi 2021.02.20. 22:05:42

@eßemfaßom meg áll:
Hmmm........... A film arról szólt hogy megtámadtak bennünket, mi védekeztünk... sikerrel.
A fiú is tudta hogy nem bizonyos volt a kiirtásunk, csak a legyőzësünk.
A kettő nem ugyan az.
Ezért dilemma a "hangyok" felkutatàsa és a bolygók ük megsemmisítése.
A véleményem.....
Nem intelligens sem nem civilizàlt az a faj amelyik egy màsik eltörlését tör.
Ezért tartom az efféle vevőcsalogató bulliwudi agyrémeket hülyesëgnek.
Kvázi ha ennyire fejlett egy idegen fáj hogy ide el tudjönni.... akkor biztos hogy mentálisan is és ideológiailag, morâlisan fejlettebb.... kvâzi bölcsebb.
Csak mi hisszük a belénktáplàlt múlt öröksėgėnek a háborút, harcot, győzelmet, halált.
Tehát ez nekem nem dilemma.
A fiúnak sem lett volna ha tudja nem szimulâció.
"győzni, de nem mindegy hogyan"

csakférfi 2021.02.20. 22:07:05

@Androsz:
:)
Az előző Neked is szólt.
:)

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.02.21. 13:08:38

@csakférfi: Egy film természetesen csak korlátozott eszközökkel bír egy ilyen dilemma fejtegetésében. Idézek a könyvből. Tudni kell hozzá, hogy a hangyok serege egy királynőből és rengeteg harcoló egységből állt. Amikor elpusztították a királynő hajóját, váratlanul az összes többi hajó is harcképtelenné vált, az emberek ebből ismerték fel a hajók viszonyát, és azt, hogy hirtelen győztesekké váltak.

"– Miért harcoltunk a hangyokkal?
– Mindenféle okot hallottam már – felelte Graff. Mert túlnépesedett a rendszerük, és
gyarmatokat kell szerezniük. Mert nem tudják elviselni a tudatot, hogy más értelmes élet is
létezhet a világegyetemben. Mert nem hiszik, hogy a miénk értelmes élet. Mert valami b ő sz
vallásban hisznek. Mert láttak rólunk régi videofelvételeket, és úgy döntöttek, hogy
reménytelenül er ő szakosak vagyunk. Mondom, mindenféle okot hallottam már.
– Maga mit hisz?
– Hogy én mit hiszek, nem érdekes.
– De én szeretném tudni.
– Ők nyilván közvetlenül beszélgetnek egymással, Ender, elme az elmével. Amit az
egyik gondol, a másik is el tudja gondolni, amire az egyik emlékszik, a másik is vissza tud
emlékezni. Miért kellene hát nyelvet kifejleszteniük? Miért kellene megtanulniuk írni és
olvasni? Ha látnák is, vajon honnan tudhatnák, mi az az írás-olvasás? A jelek? A számok?
Vagy bármi, amit mi kommunikálásra használunk? Itt nem arról van szó, hogy valamit
lefordítunk egyik nyelvr ő l a másikra. Nekik egyáltalán nincs nyelvük. Mi minden eszközt,
ami csak az eszünkbe jutott, bevetettünk, hogy megértessük magunkat velük, de hiába, ha
nekik még olyan berendezésük sincs, amivel felfognák, hogy mi jeleket küldünk feléjük. Az
is lehet ugyanakkor, hogy ő k meg gondolatokat küldtek nekünk, s fel nem foghatják, miért
nem válaszolunk.
– Ezek szerint az egész háború azért van, mert nem tudunk egymással beszélni.
– Ha a másik fickó nem tudja elmondani neked, mi járatban van, sohasem tudhatod, nem
azért jött-e, hogy megöljön téged.
– És ha egyszer ű en csak békén hagynánk ő ket?
– Ender, nem mi támadtuk meg ő ket, úgy kezd ő dött, hogy ő k csaptak le ránk. Ha békén
akartak volna hagyni bennünket, megtehették volna már száz éve, az Els ő Invázió el ő tt.
– Talán nem tudták, hogy értelmes lények vagyunk. Talán...
– Hidd el, Ender, évszázados vita folyik már err ő l a témáról. A választ nem ismeri senki.
De ha sor kerül rá, az igazi választ nem kerülhetjük el, ha egyikünknek el kell pusztulnia,
sziklaszilárdan hinnünk kell benne, hogy a végén mi maradunk életben. A génjeink nem engednek meg számunkra más választást. A természet nem tud olyan fajt kifejleszteni, amely ne törekedne a túlélésre. Egyének mutathatnak hajlandóságot önmaguk feláldozására, de a faj mint egész sohasem dönthet úgy, hogy ezentúl nem akar létezni. Ezért ha tehetjük, az utolsó példányig megölünk minden hangyot, s ugyanígy ő k, ha tehetik, az utolsó szálig kiirtanak bennünket.
– Ami engem illet – mondta Ender –, a túlélésre szavazok.
– Tudom – felelte Graff. – Ezért vagy itt. "

"– Mind megöltem ő ket, ugye? – kérdezte Ender.
– Kiket? – kérdezte vissza Graff. – A hangyokat? Így volt elképzelve.
– Erre ment ki az egész háború – hajolt közelebb Mazer is.
– Az összes királyn ő jüket. Vagyis megöltem az összes gyereküket és mindent a világon.
– Ő k döntöttek így, amikor megtámadtak bennünket. Nem a te hibád volt. Ennek így
kellett lennie."

Egy begubózott gyermekkirálynő túlélte az irtóháborút, elrejtve, ahol Ender megtalálta. A királynő gondolatban szólt Enderhez, a fiú gondolatait idézem. "Az ansible-on keresztül rám találtak, követtek, beköltöztek az agyamba. Gyötrelmes álmaim kínjai közepette megismertek, miközben nappalaimat azzal töltöttem, hogy pusztítottam ő ket, rájöttek, hogy félek t ő lük, és arra is rájöttek, hogy tudtomon kívül gyilkolom ő ket. A rendelkezésükre álló néhány hét alatt megépítették nekem ezt a helyet meg az Óriás testét, a játszóteret s a világ végi sziklapárkányt, hogy a szemem tanúbizonysága alapján újra rátalálhassak. Én vagyok az egyetlen, akit ismernek, ezért csak velem és csak általam tudnak beszélni. Olyanok vagyunk, mint te, a gondolat belevés ő dött a fiú agyába. Nem akartunk ölni – és attól kezdve, hogy ezt megértettük, soha többé nem jöttünk. Azt hittük, mi vagyunk az egyetlen gondolkodó lények a világegyetemben, s amíg veled nem találkoztunk, álmunkban sem gondoltuk, hogy egymás álmait álmodni nem tudó, magányos állatokból is támadhatnak gondolatok. Honnan is tudhattuk volna? Élhettünk volna veletek békében. Higgy nekünk, higgy nekünk, higgy nekünk!"

Szóval a könyv foglalkozik a dilemmával és az okokkal, azok elháríthatatlanságával.
süti beállítások módosítása